Nagy János Yancha – életrajz

Nagy János Yancha 1971. március 19-én született Salgótarjánban. Zenei érdeklődésének kialakulásában meghatározó szerepet játszott családi környezete: édesapja bárzongoristaként dolgozott, nagyapja pedig énekes volt. A zene így már gyermekkorától kezdve a mindennapi élet természetes része lett számára.

Hatévesen kezdte tanulmányait a salgótarjáni, akkori Lovász József Általános Iskola zenetagozatán. Először furulyázni tanult, nyolcévesen hegedülni, tízévesen pedig zongorázni kezdett. Tizennégy éves korától gitározott, és édesapjával vendéglátóhelyeken is fellépett. Tizenöt évesen fordult határozottan a jazz-zongora felé, tizenhat évesen pedig egy ideig nagybőgőn is tanult és játszott a zongora mellett.

Tanulmányait a salgótarjáni Váczi Gyula Zeneiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszakán folytatta. Tanárai között volt Süle László, Farkas Mihály, György Ákos, Gonda János, Binder Károly és Faragó Béla. Jazz-zongora diplomáját 1994-ben, jazz-zeneszerzés és hangszerelés diplomáját 2002-ben szerezte meg. A főiskolai évek mellett Dévai Tibornál klasszikus zongorát is tanult.

Pályájának kezdete óta jelen van életében az egyházzene. 1990–1991-ben a Debreceni Református Kántorképzőben tanult Berkesi Sándor növendékeként. 1989 óta a Budapest-Pestszentlőrinc-Ganzkertvárosi Református Egyházközség kántora, ahol jelenleg is szolgál, emellett a gyülekezet presbitere. A református énekkincs és a protestáns zenei hagyomány zeneszerzői munkásságának is fontos része lett.

Hivatásos előadói pályája az 1980-as évek végén indult. 1989 és 1991 között a Fusio együttesben játszott, 1990 és 1993 között a Fortinbrass Kvintett tagja volt, 1992 és 1994 között pedig Kőszegi Imre kvartettjében és kvintettjében dolgozott.

1994-ben megalapította a Hard Line Triót, amely később Nagy János Trió néven működött tovább. A formáció több korszakon és több felálláson ment keresztül, repertoárjában kezdettől fogva fontos helyet kaptak saját kompozíciói. Már ekkor megjelent az a törekvése, hogy a jazztrió ne szólista és kíséret viszonyára épüljön, hanem egyenrangú zenei párbeszédként működjön.

A kilencvenes évek közepén több jelentős nemzetközi versenyeredményt ért el. 1995-ben a vilniusi improvizációs versenyen második helyezést szerzett, 1996-ban a krakkói Jazz Juniors versenyen első díjat és közönségdíjat kapott, 1997-ben pedig a getxói nemzetközi jazzfesztiválon a legjobb szólistának választották.

1996-ban csatlakozott az In Line együtteshez, amely 1998-ban eMeRTon-díjat kapott az év jazzegyüttese kategóriában. A formáció története szorosan összekapcsolódott Vasvári Pál és Csepregi Gyula pályájával; mindkettőjük halálával a zenekar történetének egy meghatározó fejezete is lezárult. Ugyancsak 1996-tól játszott a 9:30 együttesben, 1998 és 2002 között pedig a Borbély Műhelyben is közreműködött.

Első fontosabb lemezfelvételei közé tartozik az In Line with Dave Samuels, a 9:30 Jazz című albuma és a Hard Line Project. 2000-ben jelent meg egyik első szerzői lemeze, a Táncok. Ugyanebben az évben a Hungarian Worldmusic Orchestra eMeRTon-díjat kapott, és közreműködött Vasvári Pál Tales of the Princess című albumán is.

2001-ben a Nagy János Trió David Murray szaxofonossal adott koncertet a Mediawave Fesztiválon; a Gramofon kritikusai ezt az év jazzkoncertjének választották. Ugyanebben az időszakban jelent meg a Horgas Eszterrel közös Hazafelé… című album. 2002-ben Dewey Redman volt a trió vendége.

Ebben az évben írta meg a szegedi Kövér Béla Bábszínház felkérésére a Hasbeszélő című egyfelvonásos operát. A librettót Bőcs Attila írta, aki az előadást is rendezte. A bemutatóra 2003 novemberében került sor, a darabot később a Millenáris Parkban is műsorra tűzték.

A 2000-es évek elején kezdődött református énekfeldolgozásainak rendszeres lemezre rögzítése. Szerényi Bélával és Kóta Judittal közösen készült a Szívemet Hozzád emelem, majd az Adj már csendességet című album. A feldolgozásokban a magyar református énekhagyomány kortárs, improvizatív és kamarazenei megközelítésben szólalt meg.

2003-ban Malek Miklóssal együtt dolgozott Bizet Carmen című operájának átdolgozásán. A produkcióban Al Di Meola is közreműködött, és az előadást a pulai római kori arénában is bemutatták. Ugyanebben az évben Nagy János eMeRTon-díjat kapott az év hangszeres szólistája kategóriában.

2004-ben Pálhegyi Mátéval közösen megalapította a Free Style Chamber Orchestrát. Az együttes célja kezdettől fogva az volt, hogy a jazzritmusszekció, a vonósok, a fafúvósok és az improvizáló szólisták közös zenei nyelven szólaljanak meg. Az FSCO nem hagyományos repertoárzenekarként, hanem új magyar műveket létrehozó alkotóműhelyként működik.

Az együttes többek között bemutatta a Concerto tekerőlantra, kamarazenekarra és jazz-combóra, valamint a Concerto dudára, tekerőlantra, kamarazenekarra és jazz-combóra című műveket. Lemezei közé tartozik a Pop Music, a Pannon Celtic Dance, a Twentyone és az Az üveghegyen túl.

2005-ben Artisjus-díjat kapott. Zeneszerzői munkásságának további fontos állomása volt az Impressziók négy harsonára, zongorára és ütőhangszerre című, mintegy ötvenperces mű, amelyet 2007-ben mutattak be a Müpában a Four Bones Harsonakvartett, Palya Bea és Kovács Tamás közreműködésével. Ugyanebben az évben zenei vezetőként dolgozott az Új Színház Kávé habbal című produkciójában.

A European Mantra munkájában hosszabb időn keresztül vett részt, és az együttes ma is koncertezik. A zenekar az elektromos jazz, a fusion, az összetett ritmikai struktúrák és a zenekari improvizáció fontos műhelye pályáján. A formáció albumai között szerepel az F.A.Q. Alive, az 5, a THE, a B.O.T. és a Yancha.

2010-ben Szirtes Edina Mókussal és Mogyoró Kornéllal létrehozta a Monamo együttest. A formáció zenéjében a jazz, a népzene, a kortárs zene, a költészet és az improvizáció kapcsolódott össze. Lemezeik közé tartozik a Ne hagyj elesnem és a Pokorny Liával készült Lélekvesztő.

2011-ben Erkel Ferenc-díjat kapott zeneszerzői munkásságáért. Pedagógiai tevékenysége szintén pályájának meghatározó része. 2011-től a Kodolányi János Egyetem modern zenei képzésében tanít, és az intézményben jelenleg is oktat. 2012-ben jelent meg a Jazz-zongora I., 2014-ben pedig a Jazz-zongora II. című tankönyve. Korábban elkészítette az alapfokú jazz-zongora főtárgy és a zongora-melléktárgy tantervét, majd kidolgozta az alapfokú jazz-zongora-oktatás módszertanát is.

2012-ben jelent meg Frankie Latóval közös Classic in Jazz című albuma, valamint a londoni koncertfelvételekből készült Janos Nagy in London, Arnie Somogyi és Winston Clifford közreműködésével. Billentyűsként és hangszerelőként részt vett a Bikini harmincéves jubileumi koncertjén, Indiában pedig László Attila együttesével Ilaiyaraaja-esteken lépett fel. Londonban szimfonikus zenekarral indiai filmzenei felvételeken is közreműködött.

2015-ben Dominique Di Piazza basszusgitárossal és Kim Plainfield dobossal adott triókoncertet az Alba Regia Jazz Fesztiválon. E találkozásból alakult ki a későbbi Janos Nagy Experiment, amely 2016-ban Dominique Di Piazza, Borlai Gergő és Xavier Desandre Navarre közreműködésével országos turnén mutatkozott be.

2016-ban csatlakozott a Balkan Union és a Djabe együtteshez. A Balkan Unionnal Mike Sternnel és Fausto Beccalossival is fellépett, a Djabe tagjaként pedig Gulli Briemmel és Steve Hackett-tel koncertezett. Az együttműködés több albumon és koncertfelvételen is dokumentálódott.

2018-ban jelent meg a Nagy János Trió és Vincent Mascart közös Debussy-projektje, a Jazz de Lune – Debussy 100. Ugyanebben az évben Artisjus zenetanári díjat kapott. 2019-ben a Free Style Chamber Orchestra a Müpa Fesztivál Színházában ünnepelte fennállásának tizenötödik évfordulóját.

2021-ben, ötvenedik születésnapjához kapcsolódva jelent meg a Nagy János Trió 50 című albuma, Dominique Di Piazza és Mike Stern közreműködésével. Ugyanebben az évben látott napvilágot a Free Style Chamber Orchestra Az üveghegyen túl, valamint a European Mantra Yancha című lemeze. 2022-ben Pozsár Eszterrel közösen készítette el a Lélekzet című albumot.

2024 nyarán Frank Gambale meghívására tíznapos olaszországi turnén vett részt a Frank Gambale All Star Band billentyűseként. Az együttműködés azóta is folyamatos: jelenleg Frank Gambale Natural High Trio nevű formációjának zongoristája.

2024 őszén Fonay Tibor nagybőgőssel és Nyírő Áron dobossal megalapította a Voyagers triót. A formáció Nagy János saját kompozícióit játssza, nyitott formákra, kamarazenei együttműködésre és egymásra reagáló improvizációra építve. A Voyagers című album 2025 júniusában jelent meg.

Ugyanebben a hónapban látott napvilágot első szólózongora-albuma, a Solitary. A lemez személyes emlékekhez is kapcsolódik: a Moon River ahhoz a dalhoz, amelyet édesapjától tanult, a Nagypapa emlékére című kompozíció pedig énekes nagyapja alakját idézi fel.

Jelenlegi munkásságának fontos része a Szirtes Edina Mókussal létrehozott duó is. Műsorukban saját kompozíciók, kortárs költők verseihez kapcsolódó művek, református énekfeldolgozások és improvizatív részek szerepelnek.

A Free Style Chamber Orchestra következő nagy vállalkozása a 2026. október 26-án, a Müpa Fesztivál Színházában megrendezésre kerülő Az üveghegyen túl – Új magyar művek estje. A koncerten Nagy János mellett Szirtes Edina Mókus, Kézdy Luca, Pozsár Eszter, ifj. Szerényi Béla és Nagy Ábel Márton kompozíciói hangzanak el.

Nagy János jelenleg a Kodolányi János Egyetemen, az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnáziumban és a Teleki–Wattay Művészeti Iskolában tanít. Az Egressy jazz tanszakának vezetőjeként hangszeres oktatói, tanszaképítő és közösségformáló munkát egyaránt végez.

Több mint három évtizedes pályáján zongoraművészként, zeneszerzőként, hangszerelőként, tanárként és művészeti vezetőként dolgozik. Munkásságában a jazz, a kortárs és klasszikus zene, a magyar népzenei hagyomány, a református énekkincs, a színházi és filmzene, valamint az improvizáció egymással kapcsolatban álló alkotói területek.

Pályájának különböző korszakait mindig új együttesek, új kompozíciók és hosszú távú alkotói együttműködések határozták meg. Jelenlegi művészi világát a Frank Gambale Natural High Triójában végzett nemzetközi munka, a Voyagers kamarazenei triójátéka, a Solitary szólózongora-világa, a Szirtes Edina Mókussal folytatott zenei párbeszéd, a European Mantra koncerttevékenysége és a Free Style Chamber Orchestra új magyar műveket létrehozó műhelymunkája kapcsolja össze.